Zaklatott világunkban sokszor vágyunk nyugalomra. Anselm Grün a csönd erejéről ír ebben a könyvben.Lelkünk békéjének és nyugalmának forrását segít megtalálnunk, azt a csöndes belső teret, ahol Istennel találkozhatunk. A népszerű bencés lelkiségi író a tőle megszokott közérthető stílusban mutatja be a szerzetesi hagyomány e fontos témáját. Olvasóinak könnyen elvégezhető gyakorlatokat és szemléletes gesztusokat tanít istenkeresésük útján.
Forgassa haszonnal ezt a kötetet minden kedves olvasó, akár még csak szomjazik az Élő Istenre, akár már elkezdte megismerni Őt, de az is elolvashatja, aki egyáltalán nem szomjazik. A Biblia Istene számtalanszor élő vízhez hasonlítja önmagát. Aki valóban az Élő Istenre szomjazik, annak oltani tudja a szomját. Olvasói tanácsként ajánljuk, hogy ne egyszerre olvassuk el a jelen kötetet, ahogy más könyvekkel szoktuk.
Elba eleinte együtt él édesanyjával egy olyan helyen, amelyet a kislány félvilágnak hív, de valójában egy Nápoly melletti elmegyógyintézet. Miután az anyja egyik napról a másikra eltűnik, egy fiatal pszichiáter, Fausto Meraviglia elhatározza, hogy kimenti őt onnan.
Az orvos befogadja az otthonába Elbát, saját gyermekeként bánik vele. A lánynak köszönhetően a férfi, aki soha nem volt jó szülő, megtanulja, mekkora terhet, ugyanakkor erőt jelent apának lenni, és hogy nem csak rajtunk múlik, szeretnek-e minket mások.
Izia csendben végignézi, ahogy a férje összepakol, és elhagyja a lakást, amelyben egyetlen gyermeküket, a nyolcéves Zoét nevelték, akit néhány hónappal korábban elgázolt egy részeg sofőr. A nő megkönnyebbül, amikor egyedül marad a bánatával, és bezárkózhat a kislány érintetlen szobájába.
Ám ahogy telnek a hetek, visszatér belé az éhség, a vágy a napsütés és a friss levegő után. Különös vállalkozásba kezd: elhatározza, hogy olyan embereknek fog segíteni, akik az elhunyt szerettük elvesztése után kipakolnának és megtisztítanának egy lakást.
Az elbeszélés a huszadik század első éveiben indul: megismerhetjük a pápa olasz gyökereit, felmenői kalandos életét és kivándorlásukat Latin-Amerikába. Ezt követi a gyermek- és serdülőkori élmények elmesélése, a hivatásválasztás, valamint a felnőttlét eseményeinek taglalása. Pápaságának egész történetét követhetjük nyomon egészen napjainkig.
2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi floppylemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze.
Varsó, 1940. A megszálló nácik gettót hoznak létre a lengyel fővárosban. Irena Sendler, a fiatal szociális munkás, mindent elkövet, hogy segítsen zsidó honfitársain. Egy kislányt, akit kétségbeesett szülei magára hagytak, álnéven elrejt egy nem zsidó családnál. Bátor cselekedetéből aztán nagyszabású mentőakció lesz: Irena egyre több gyermeket csempész ki a gettóból hamis "árja" papírokkal, és fel sem merül benne, hogy felhagyjon azzal, amibe belekezdett, noha állandó életveszélyben van. Ráadásul nemcsak saját maga miatt kell aggódnia, hanem a szerelméért, a zsidó Adamért is...
Singer Magdolna gyásztanácsadó felemelő interjúkötetének szereplői nem csupán elszenvedői és megkeseredett túlélői életük veszteségeinek, tragikus eseményeinek, hanem képesek meglátni és beépíteni személyiségükbe és mindennapjaikba mindezek hozadékait is. Történetük erőt ad és megmutatja, miként állíthatjuk fejlődésünk szolgálatába a bennünket érő csapásokat - hiszen életünk biztonsága törékeny, veszteségek, csalódások mindannyiunkat érnek.
A ma Jókairól élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára.
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította "a nemzet özvegye" szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? Milyen volt valójában Juhász Gyula éteri szerelme, az örök Anna? Miért kerülte az embereket Ady Lédája a szakítás után?