Ennek tiszteletére állította össze „Szenci Molnár Albetről – Két hangon” című, magyar–angol nyelvű kötetét egyik állandó szerzőnk, Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész és férje, Szabó András professor emeritus, aki éppen ötven éve kutatja Molnár Albert munkásságát, s a 16. századi magyar és európai reformáció történetét.
Minden technológiai előrelépés és korábban nem ismert eredmény ellenére látnunk kell, hogy számos területen súlyos etikai és jogi kérdésekkel szembesülünk: hogyan érinti a digitális térben való létünk és a technikai eszközök alkalmazása istenképünket, emberről és világról alkotott felfogásunkat? Mit tud mondani a teológia akkor, amikor az élet minden aspektusa – észrevétlenül vagy fokozatosan vagy viharosan – átalakul, és a digitalizáció a közösségi élet minden alrendszerében érezteti hatását?
„Ha és amennyiben az itt bemutatott módszer meggyökerezik, mind a tényleges gyülekezetvezetésben (annak tudatos, életciklusok szerinti leírásában és bensőségesítésében), mind a lelkipásztor- és presbiterképzésben (vagyis vezetőképzésben), mind egyházkormányzati, egyházszervezési dimenzióban nagy haszna lehet.” Bogárdi Szabó István
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiájának második kötete a norvég királyi trón öröklési viszályai árnyékában mutatja be a családanyává érő Kristin lelki és testi megpróbáltatásait. A múlt terheitől való megtisztulás útját járva, próbatételek között edződik gyémántszilárdságúvá férje és gyarapodó családja iránti hűsége és szeretete.
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit.
Az első teremtés-történet (1Móz 1,1–2,4a) úgy ábrázolja a világ létrejöttét, mint az egyedüli alany, Isten alkotói munkáját. A szövegben nem szerepel másik ágens, aki Istennel együtt, mellette vagy helyette dolgozott volna. Kötetünk tanulmányai bemutatják az EHE oktatóinak és doktoranduszainak sokszínű és sok esetben interdiszciplináris kutatási területeit, amely – mint maga a teremtés – lenyűgöző a maga változatosságával és komplexitásával.
A 19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve.
A könyv az egyházi esztendő vasárnapjaihoz és ünnepeihez kötődően kínál harmincnyolc óravázlatot a teljes munkaévre.
Sárával fordul egyet a világ, amikor a szülei váratlanul bejelentik, hogy az anyja munkája miatt a család Svédországba költözik, és neki mindössze néhány hónapja van felkészülni egy teljesen más életre, ami kint rájuk vár. Az új iskolájában eleinte minden jól alakul, ez azonban hamar megváltozik, és a lány pillanatok alatt a negatív figyelem középpontjában találja magát. Kétségbeesetten kutat kapaszkodók után, miközben fél, hogy a régi életével együtt a korábbi énjét is elveszíti.
A legtöbben úgy hisszük, hogy életünk nagy fordulataihoz látványos lépésekre, drámai változásokra van szükség. Pedig gyakran éppen az apró, alig észrevehető dolgokon múlik, hogy megakadunk-e vagy továbbhaladunk. Ezekben az írásokban az ismert klinikai és pasztorálpszichológus, Tapolyai Emőke nem csodaszereket vagy forradalmi technikákat kínál, hanem finom, mégis mélyreható felismeréseket. Olyan jellemvonásokra és viselkedésformákra irányítja rá a figyelmet, melyek látszólag jelentéktelenek, akár egy bosszantó, megállásra késztető kavics a cipőnkben.