Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiájának második kötete a norvég királyi trón öröklési viszályai árnyékában mutatja be a családanyává érő Kristin lelki és testi megpróbáltatásait. A múlt terheitől való megtisztulás útját járva, próbatételek között edződik gyémántszilárdságúvá férje és gyarapodó családja iránti hűsége és szeretete.
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit.
Az első teremtés-történet (1Móz 1,1–2,4a) úgy ábrázolja a világ létrejöttét, mint az egyedüli alany, Isten alkotói munkáját. A szövegben nem szerepel másik ágens, aki Istennel együtt, mellette vagy helyette dolgozott volna. Kötetünk tanulmányai bemutatják az EHE oktatóinak és doktoranduszainak sokszínű és sok esetben interdiszciplináris kutatási területeit, amely – mint maga a teremtés – lenyűgöző a maga változatosságával és komplexitásával.
A 19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve.
A könyv az egyházi esztendő vasárnapjaihoz és ünnepeihez kötődően kínál harmincnyolc óravázlatot a teljes munkaévre.
Sárával fordul egyet a világ, amikor a szülei váratlanul bejelentik, hogy az anyja munkája miatt a család Svédországba költözik, és neki mindössze néhány hónapja van felkészülni egy teljesen más életre, ami kint rájuk vár. Az új iskolájában eleinte minden jól alakul, ez azonban hamar megváltozik, és a lány pillanatok alatt a negatív figyelem középpontjában találja magát. Kétségbeesetten kutat kapaszkodók után, miközben fél, hogy a régi életével együtt a korábbi énjét is elveszíti.
A legtöbben úgy hisszük, hogy életünk nagy fordulataihoz látványos lépésekre, drámai változásokra van szükség. Pedig gyakran éppen az apró, alig észrevehető dolgokon múlik, hogy megakadunk-e vagy továbbhaladunk. Ezekben az írásokban az ismert klinikai és pasztorálpszichológus, Tapolyai Emőke nem csodaszereket vagy forradalmi technikákat kínál, hanem finom, mégis mélyreható felismeréseket. Olyan jellemvonásokra és viselkedésformákra irányítja rá a figyelmet, melyek látszólag jelentéktelenek, akár egy bosszantó, megállásra késztető kavics a cipőnkben.
A Tanítványok könyve egyszerű és közvetlen hangnemben íródott, csak a Szentírásra és a II. vatikáni zsinat dokumentumaira utal néhányszor, és konkrét szövegeket is csak Loyolai Szent Ignáctól és Avilai Szent Teréztől idéz. Ignáctól azért, mert nagymértékben inspirálja a lelki kísérés itt bemutatott megközelítését; Teréztől pedig azért, mert amellett, hogy női látásmódot kínál, ragyogó mintapéldáját adja a csúcspontjára ért lelki tapasztalatnak, melyet fáradozások és örömök szőnek át.
Sokan sokféleképpen élik meg a munkához fűződő kapcsolatukat. Van, aki a hivatásában találja meg az élete értelmét, más legfeljebb pénzkereseti forrásként, szükséges rosszként tekint a munkájára. Sokan küzdenek munkafüggőséggel vagy kiégéssel, túlterheltséggel
vagy kilátástalansággal. Timothy Keller és szerzőtársa gyakorlati megközelítéssel meggyőzően érvel a munka keresztény szemlélete mellett. Ha azért dolgozunk, hogy másokat szolgáljunk, az egy virágzó szakmai karrier és kiegyensúlyozott magánélet alapja lehet.
Dobos Károly (1902-2004) zsidómentő munkásságáért kapta meg a Világ Igaza kitüntetést. Ám a református lelkipásztor nemcsak a világháború idején, de az egész viharos huszadik századon át az igazak útját járta. Fáradhatatlanul, bátran és leleményesen, sokrétű tudását felhasználva dolgozott, hogy hitet, célt, lelki gazdagságot, szeretetet, hűséget, küzdeni tudást sugárzó közösségeket hozzon létre fiatalok és idősek között egyaránt. A teológiát Amerikában végezte, marasztalták, de hazajött.