Könyv

Asszony (Kristin Lavransdatter II.)

Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiájának második kötete a norvég királyi trón öröklési viszályai árnyékában mutatja be a családanyává érő Kristin lelki és testi megpróbáltatásait. A múlt terheitől való megtisztulás útját járva, próbatételek között edződik gyémántszilárdságúvá férje és gyarapodó családja iránti hűsége és szeretete.

Koszorú (Kristin Lavransdatter I.)

Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit.

Teológia és teremtés

Az első teremtés-történet (1Móz 1,1–2,4a) úgy ábrázolja a világ létrejöttét, mint az egyedüli alany, Isten alkotói munkáját. A szövegben nem szerepel másik ágens, aki Istennel együtt, mellette vagy helyette dolgozott volna. Kötetünk tanulmányai bemutatják az EHE oktatóinak és doktoranduszainak sokszínű és sok esetben interdiszciplináris kutatási területeit, amely – mint maga a teremtés – lenyűgöző a maga változatosságával és komplexitásával.

Jeruzsálem

A 19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve.

Otthon, svédes otthon

Sárával fordul egyet a világ, amikor a szülei váratlanul bejelentik, hogy az anyja munkája miatt a család Svédországba költözik, és neki mindössze néhány hónapja van felkészülni egy teljesen más életre, ami kint rájuk vár. Az új iskolájában eleinte minden jól alakul, ez azonban hamar megváltozik, és a lány pillanatok alatt a negatív figyelem középpontjában találja magát. Kétségbeesetten kutat kapaszkodók után, miközben fél, hogy a régi életével együtt a korábbi énjét is elveszíti.

Kavics a cipőben

A legtöbben úgy hisszük, hogy életünk nagy fordulataihoz látványos lépésekre, drámai változásokra van szükség. Pedig gyakran éppen az apró, alig észrevehető dolgokon múlik, hogy megakadunk-e vagy továbbhaladunk. Ezekben az írásokban az ismert klinikai és pasztorálpszichológus, Tapolyai Emőke nem csodaszereket vagy forradalmi technikákat kínál, hanem finom, mégis mélyreható felismeréseket. Olyan jellemvonásokra és viselkedésformákra irányítja rá a figyelmet, melyek látszólag jelentéktelenek, akár egy bosszantó, megállásra késztető kavics a cipőnkben.

Tanítványok könyve

A Tanítványok könyve egyszerű és közvetlen hangnemben íródott, csak a Szentírásra és a II. vatikáni zsinat dokumentumaira utal néhányszor, és konkrét szövegeket is csak Loyolai Szent Ignáctól és Avilai Szent Teréztől idéz. Ignáctól azért, mert nagymértékben inspirálja a lelki kísérés itt bemutatott megközelítését; Teréztől pedig azért, mert amellett, hogy női látásmódot kínál, ragyogó mintapéldáját adja a csúcspontjára ért lelki tapasztalatnak, melyet fáradozások és örömök szőnek át.

Hivatás és elhívás

Sokan sokféleképpen élik meg a munkához fűződő kapcsolatukat. Van, aki a hivatásában találja meg az élete értelmét, más legfeljebb pénzkereseti forrásként, szükséges rosszként tekint a munkájára. Sokan küzdenek munkafüggőséggel vagy kiégéssel, túlterheltséggel
vagy kilátástalansággal. Timothy Keller és szerzőtársa gyakorlati megközelítéssel meggyőzően érvel a munka keresztény szemlélete mellett. Ha azért dolgozunk, hogy másokat szolgáljunk, az egy virágzó szakmai karrier és kiegyensúlyozott magánélet alapja lehet.