Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2022.05.25. 11:03:05
Forrás:
Fülszöveg
A kitűnő erdélyi drámaíró új kötete öt monodrámát tartalmaz: Bolyai János estéje, Vincent van Gogh, Jászai Mari, Árva Bethlen Kata, Széchenyi István. Kocsis szigorú szeretettel javítja, csiszolja, tökéletesíti darabjait, melyeknek nagy részéta magyar közönség már jól ismeri. A monodrámák hősei nem kevesebbel kényszerülnek szembenézni, mint saját életükkel, belső küzdelmeikkel, viaskodásaikkal a világgal, az egyéniség megőrzésének és kiteljesítésének elemi erejű igénye ütközik bele a külvilág emelte gátakbe, a személyiséget torzító vagy legalábbis megalkuvásokra csábító akadályokba, Van Goghnek, Jászainak a művészet, Bethlen Katának a hit jelenti az önkiteljesedésnek ezt a forrását, a küzdelem közegét. Kocsis eddigi darabjaitól némileg eltérő, terjedelmét tekintve is egyedülálló alkotás a Széchenyi István. Ebbena monodrámában az író folyamatában ábrázolja az egyéniség alalulását, a hős belső küzdelmeinek fordulatait úgy, hogy Széchenyi vívódásaiban megjelenik az egész reformkori magyar társadalom minden ellentmondása. Kocsis Széchenyijének az a nagy drámája, hogy rendkívüli tulajdonságokkal vállalt és tettekben megnyilvánuló magyarságával értetlenül állnak szemben még a korabeli társadalom haladó szellemei is. Ennek a kettős folyamatnak - Széchenyi belsó átalakulásának és a reformtervek kivihetetlenségének - szorító ellentmondásossága vezet Kocsis hősének belső meghasonlásához, emberi tragédiájához. És a bűntudat, hogy ő maga lett az, aki pusztulásba sodorta nemzetét. Kocsis István önmagukkal és a világgal viaskodó hőseinek erkölcsi ereje, tisztasága, emberi nagysága sugárzik ezekből a múvekből, s a szerző hite, hogy e küzdelem célja és értelme az igaz emberség nagy próbája.