Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.05.12. 9:51:02
Forrás: regikonyvek.hu
Báránd, ez a Hajdú-Bihar megyei, Árpád-kori településű falu, az ún. Háromföld: a Nagysárrét, a Hajdúság, és a Nagykunság szegletében húzódik meg, mindegyik jellegzetességből megmutatva valamit. Igazában mégis inkább sárréti község, melynek ilyen vonásai a lecsapolás után egyre inkább elhalványodtak. IV. vagyis Kun László királyunk itt adott ki egy oklevelet a XIII. század utolsó negyedében és ettől kezdve sorsa megegyezett a környékbeli falvakéval. Változtak földesurai, de nem a terhei, mígnem a középkor végén a Nagyváradi Püspökség fennhatósága alá került. A török időket átvészelte, és az írások alig egy-két évig jelzik lakatlannak, mely idő alatt lakosai a nádasokban mentették életüket. A családok egy része a török idők kezdetétől napjainkig megmaradt. A régészeti-történeti áttekintést néprajzi fejezetek követik, mely a termelés kérdéseit éppen úgy bemutatják, mint az építészetet, a mindennapi életet és az ünnepeket. Az élet nagy fordulóinak (születés, házasság, halál) napjainkig élő gazdag hagyományán kívül a népköltészet, népzene, néptánc jellegzetes vonásaiból is sok mindent megismerhetünk. A bihari-hajdúsági nyelvjárás számos szólásait, közmondását is feljegyezték és közreadták a gyűjtők. A legújabb korszak bemutatása a történészek számára igen nehéz feladat, melyre két fiatal szakember vállalkozott. A kötetet elsősorban a debreceni Déri Múzeum és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének szakemberei írták, akik az elmúlt években sokszor megfordultak a községben és annak határában, kutattak a debreceni és budapesti levéltárakban, irattárakban. A szerkesztést a falu szülötte, Balassa Iván végezte.