Annotációk / Vélemények

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.05.23. 10:32:18
Forrás: antikvarium.hu
A következő sorokban egy magyar ember, aki ősi gyökerekről, eltéphetetlenül és minden magyar arccal magyar és egész jövőbe rontó akaratával ember: hogy közeledik lefátyolozott arcával az új esztendő: megáll az idő-út kanyarulatánál. Megáll és nézi a felfelé vezető utat, ahonnan a nap életadó sugarai jönnek, s amelynek ormán szabadabb látóhatár, serkentőbb levegő s a végtelen élet messzi hívásai várják az alkotó akaratot. Meg akarja mutatni a felfelé vezető utat, melyet fajának, nemzetének meg kell tennie. A mocsárágyából felmozdult Ledőlt Szobornak akarja megmutatni az utat arra az oromra, melyet számára követel az élet minden elemi parancsa. És amely az emberiség minden eddig elért igazsága szerint megilleti őt. A magyar jövő megépítésének alapgondolatait adom e sorokban. Vajjon illetékes vagyok rá? Vajjon nem lépem túl az engem megillető hatáskört és nem olyanhoz szólok, amihez nincs közöm, ami nem tartozik rám?