Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2022.05.02. 9:08:02
Forrás:
Fülszöveg
Valamikor ?az 1920-as években repülőgép szállt át a Nazca és az Ingenio folyó által határolt perui kősivatag fölött. A pilóta egykedvűen pillantott végig a lakatlan, kopár földön, amikor hirtelen mértani pontossággal rajzolt háromszögek, négyszögek, különféle hosszúságú vonalszakaszok és hatalmas állatábrák kusza összevisszaságára lett figyelmes. Kik és mikor rajzolták mindezt? És mi célból? E kérdések sok kutatót és tudóst nem hagytak nyugodni: történészek, csillagászok, matematikusok és régészek foglalkoztak éveken, sőt évtizedeken át a különös vonalak rejtélyével. Számos magyarázat született, még Daniken is megszólalt: a kősivatagot nem emberi kéz vonalazta be . Egy budapesti térképész, Zelkó Zoltán olyan elmélettel állt elő, amelyet számítások és mérések egész sorozatával volt képes hitelesíteni. Állítása szerint a vonalrendszer egy hajdani hatalmas civilizáció térképe. A térkép-koncepció azóta bejárta a világot. Cikkek, tanulmányok, filmek népszerűsítették, vitatták és ünnepelték. És most már a másik kérdésre is választ vártak az érdeklődők: miért volt szüksége az inkák előtti, ún. Nazca-kultúra emberének a világ legnagyobb térképére? Elgondolása természetesen erről is van a szerzőnek, a bizonyítás azonban a régészeti és kultúrtörténeti kutatások feladata.