A gyűjteményben megtalálhatók az egyházközség múltjára, közelmúltjára és jelenére vonatkozó, és azzal kapcsolatos anyagok. Sajnálatos módon a világháborúk és az államosítás során sok dokumentum elveszett, ezek pedig pótolhatatlan veszteséget jelentenek.
Levéltárunk 1712-től őrzi a Kecskeméti Református Egyházközség keresztelési, házasságkötési és halotti anyakönyveit, melyek a családfakutatók rendelkezésére állnak. Szintén 1712-től ránk maradtak a lelkipásztorok feljegyzései, 1748-tól kezdődően pedig az egyháztanács, később a presbitérium jegyzőkönyvei, amelyek a fennmaradt levelezésekkel, gazdasági, oktatási és más hivatalos iratokkal együtt gazdag forrásai egyházközségünk történetének.
A levéltár anyaga igen változatos, a gyűjteményben találhatók például:
- diáriumok
- rendeletek
- körlevelek
- egyházközségi közigazgatási iratok
- gazdasági iratok
- református egyesületek anyagai
- kecskeméti református iskolák iratai, évkönyvei, iskolatörténeti anyaga:
- Kecskeméti Református Főiskola
- Kecskeméti Református Gimnázium
- Kecskeméti Református Theológia és Jogakadémia
- Kecskeméti Református Leánygimnázium, Leánylíceum és Tanítónőképző
- Bodor Zsuzsanna Leányotthon
- Kecskeméti Református Népfőiskola iratai
- hagyatékok
- végrendeletek
- Kecskeméti Vég Mihály Énekkar iratai
- Református temető iratai,
- Az egyházközség ingatlanjaira vonatkozó iratok
A környékbeli református gyülekezetek vonatkozásában a Bács-Kiskunsági, valamint egyik jogelődje, a Kecskeméti Egyházmegye értékes anyaga nyújt eligazítást az érdeklődőknek, továbbá kutatható a Vértesaljai, Délpesti, Északpesti és Budapest-Északi egyházmegyék esperesi iratanyag is.
Emellett olyan régi tankönyvek is sorakoznak a raktár polcain téma szerint csoportosítva, melyekből régen református iskolákban tanítottak. Ezek között akad latin, görög, héber, német, angol, olasz és magyar nyelvű is, a tantárgyak tekintetében pedig gyorsírás, magyar irodalom, világirodalom retorika, magyar nyelvtan, történelem, matematika, gazdaságtan, fizika, biológia, földrajz, ásványtan, vallástan, egyháztörténet, bibliaismeret, pszichológia és ének-zene képviselteti magát.
A levéltár legkiemelkedőbb dokumentumai a következők: a gyűjteményben őrzött legrégebbi irat az 1564-as keltezésű egyezséglevél, melynek tárgya a katolikusok és a reformátusok templomhasználatára vonatkozik. A legnagyobb dokumentum a több mint egy méter magas Hankovszky Zsigmond által készített album, míg a legkisebb egy nagyon kicsi, egy darabka török levél, amely a templom építésével, az építési engedéllyel kapcsolatos.
Érdekességként emelném ki, hogy a magyar irodalom két nagy alakja, Arany János és Jókai Mór is kapcsolatba hozható a könyvtárral, illetve a levéltárral. A Jogakadémia 1831-1848 közötti időszakra vonatkozó büntetőkönyvében kétszer is bejegyzésre került az akkoriban itt tanuló Jókai neve. Kétszer is (1842-ben és az 1843/1844-es tanév júliusában) beidézték ugyanis a Rektori Székbe, és megfeddték templomból való hiányzás miatt.
Az úgynevezett Aranykönyvbe beragasztott egyik cikk-kivágatból pedig Arany Jánosról derül ki, hogy többször is járt a könyvtárban: „Az értékes gyűjtemény jelenlegi vezetőjének szíves közléséből tudom, hogy a kiváló költő „beiratkozott olvasója” volt a kecskeméti könyvtárnak. A fennmaradt régi nyilvántartókönyvben két helyen is találkoztunk aláírásával. 1851. november 22-én Anonymus művét, 1852. január 12-én Kézai Simon hun krónikáját kikölcsönözte. […] Valószínű, hogy az éppen innen kölcsönzött krónikák hatására mélyedt el a hunok, a honfoglaló magyarok históriájában.”