Direkt zum Inhalt
Kiemelt menü - Könyvtár
— Kiemelt menü - Könyvtár anzeigen
Ausblenden — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
— Intézmények anzeigen
Ausblenden — Intézmények
Bibliothek
Archiv
Pfadnavigation
Startseite
Annotations / Reviews
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2023.08.30. 8:34:25
Forrás:
Bevezetés
Mikor Heltai Jenő Néma leventé"-jét 1936-ban a Magyar Színház bemutatta Bajor Gizivel és Törzs Jenővel a címszerepekben, Schöpflin Aladárnak a Nyugatban (XXIX. I. 320 321.) írt bírálata úgy vélte, hogy Boccaccio, Bandello és a többi régi olasz novellisták élveteg világába" visz a darab meséje. De sem ő, sem a vígjáték" más ismertetője nem vette észre, hogy nemcsak Bandello világából, hanem egyenest 200-nál több elbeszélést tartalmazó novellagyűjteményéből került Heltaihoz Zilia Dúca meg Moncalieri neve, valamint az alaptörténet, melyen meséje nyugszik. Shakespeare' a Romeo és Júliát merítette Bandelloból (II. 9.), Schiller A kesztyű" c. balladájának történetét (III. 39.), Bornemisza egyik legvéresebb ördöghistóriája (Eckhardt-kiad. 163 , az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának közleményei IX. 224 229.) tart egy elbeszélésével (III. 21.) rokonságot, Mikes Kelemen, Bolyai Farkas és Kisfaludy Károly az Iréne-tragédiát merítették akár közvetlenül, akár közvetve belőle (I. 10.). Miért ne talált volna mesekincsében egy modern magyar író is ihletet, újraálmodva és a maga egyénisége szerint alakítva át egy régi reneszánsz-történetet? Heltai Jenőnek A lovagias ember" című novellájában egy fiatal asszonyka" említi, hogy épp most olvasott egy históriát valami fiatalemberről, aki az ideáljának megfogadta, hogy három esztendeig néma lessz és nem beszél senkivel. És meg is tartotta a fogadalmát, bár utóbb az asszony maga könyörgött, hogy hagyja abba." S azt is megmondja, hogy az eset, 1560-ban történt Itáliában. (Szines Kövek. Budapest 1957.1. köt. 129 130. 1.) Annak bizonyságául, hogy a sötét világnézetű, pesszimista XVI. századi novellaíró nőtmegvető törtenetéből Heltai Jenő milyen igaz humanizmussal, ragyogó derűvel és optimizmussal alkotott olyan mesejátékot, mely Schöpflin kifejezése szerint fölötte lebeg a realitás vaskos világának", hadd mondjuk el röviden a Bandello-novella (III. rész 17. elbeszélés) rövid tartalmát.